2022-05-26Az egész összeszerelés minősége a varratok minőségétől függ. A rossz minőségű varratok jelentősen csökkenthetik a teljes vezetékrendszer minőségét. Ezért jó ismerni alapanyaguktól függően a csövek összekötésének a módját.
Acélcsövek összekötése
Az acélcsövek összekötésének leggyakoribb módja a menetvágás. Ez a technika elsősorban kisebb átmérőjű csövek összekötésére alkalmas. A menetvágás során olyan szerszámokat használatosak, mint pl. a menetmetszők, menetvágók, elektromos és kézi menetvágók. Ezek lehetővé teszik, hogy a csővég olyan formára legyen kialakítva, ami lehetővé teszi a csavarok teljes behúzását.
A nagyobb átmérőjű acélcsövek esetében a menet nem alkalmazható. Ebben az esetben a csöveket hegesztéssel kötik össze. Ez az eljárás azonban csak bizonyos anyagokból készült csövek esetében lehetséges. Míg a rozsdamentes acél- és rézcsövek nagyon jól hegeszthetők, ez nem mondható el a törékeny öntöttvas csövekről. A csövek összekötésének hatékonysága elsősorban a választott hegesztési módszertől (CO2, TIG, MIG, MAG vagy MMA hegesztés) függ. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hegesztési munkákat csak megfelelő engedéllyel rendelkező, képzett szakemberek végezhetik.
Alternatív módszer az acélcsövek összekapcsolására a csővezetékkarimák alkalmazásával
A csővezeték karimák ideális megoldások a nagy átmérőjű acélcsövek esetében. A csőkarimák rozsdamentes acélból, szénacélból, ötvözött acélból, valamint öntöttvasból és polipropilénből készülnek. Az anyagtípust az adott berendezés követelményeinek megfelelően kell kiválasztani.
A csővezeték karima biztosítja a csövek tömítettségét. A karimák ellenállnak a korróziónak, a mechanikai sérüléseknek és az alakváltozásnak. Csővezetékjavítás esetén a karimák könnyen eltávolíthatók és újakkal helyettesíthetők.
A csővezeték karimákat elsősorban két egymással megegyező acélcső összekötésére használják. Azonban az acélcsövek szelephez vagy elágazócsőhöz való csatlakoztatására is használhatók.
Rézcsövek összekötése
A rézcsöveket széles körben használják különböző típusú berendezésekben, például hideg- és melegvíz-, központi fűtés- és gázvezetékekhez. Az iparban is használatosak. A csöveknek tökéletesen tömítettnek kell lenniük.
A rézcsövek összekötésének leghatékonyabb módja a forrasztás. A gyakorlatban két fő forrasztási módszert alkalmaznak:
- a lágyforrasztás alacsonyabb hőmérsékleten (kb. 450 °C) alkalmas központi fűtési, hideg- és melegvíz-berendezésekhez;
- a keményforrasztás, amelyet magasabb hőmérsékleten (590-850 °C) végeznek, alkalmas gáz- és olaj-, központi fűtési és sűrített levegő elvezetésére szolgáló berendezésekhez;
A kapilláris forrasztással összekötött rézcsöveket valamivel kevésbé használják. A kapilláris forrasztás során a forrasztóanyagot a cső és a szerelvény közötti rés kitöltésére használják a kívánt mélységig.
Csövek összekötése típusuktól függően
Mivel a csőtípusok széles választékkal rendelkeznek, a lehetséges alkalmazásaik száma is nagy. Az alapanyagtól függően az ilyen csövek összekötésének hatékony módja lehet:
- a hegesztés;
- az összecsavarás;
- a sajtolás vagy préselés;
- a ragasztás.
A csőhegesztés ideális a polietilénből, polibutilénből vagy polipropilénből készült csövekhez, amelyeket ivóvíz- és szennyvízelvezetésre, valamint az iparban használnak. A hegesztés során speciális hegesztőberendezést használnak, amely mindkét cső végén megolvasztja az anyagot. Megszilárdulás után a két csőrész egyesül.
Az összecsavarás az azonos végű csövek esetében lehetséges. A csövek nem kapcsolódnak oldhatatlanul egymáshoz, és szükség esetén könnyen szétválaszthatók.
Mire kell ügyelnünk, amikor kiválasztjuk a csövek összekötésének a módját?
A csövek összekötésének a módszere kiválasztásakor nemcsak a felhasznált alapanyagra, hanem a csövek méretére is fontos odafigyelni. Nem minden módszer alkalmazható általánosan minden csőátmérőre. Ilyen például a menetvágás, amely csak kisebb átmérőkhöz alkalmas. Nagyobb átmérők esetén előnyösebb a csővezeték karimák használata.
